2014. december 10., szerda este háromnegyed hétkor már igen nagy a nyüzsgölődés a Budapesti Corvinus Egyetem Közraktár utca 4-6. szám alatt található C épületének előterében amikor megérkezem. Az este Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékének professzora az „Adatintenzív megközelítés a modern tudományokban: a Big Bang-től a Bitcoin-ig” címmel tart előadást a CLF (Corvinus Lectures in Finance) előadássorozat keretein belül.
Az egyetem Befektetések és Vállalati Pénzügy Tanszéke 2012. őszén indította az ingyenes előadássorozatot, amely eseményekre a hallgatóikon túl minden érdeklődőt várnak. Előadónak szakértőket és cégvezetőket hívnak meg, akik fontos piaci eseményekről, vállalati tranzakciókról vagy tudományos kutatásokról tartják előadásaikat.
A gyülekező általában 20-as éveiben járó fiatalok legnagyobb része, mint megtudtam Corvinusos tanuló a Pénzügy mesterszakon, és -ahogy egy jelen lévőtől mondta- részvételükért tanulmányi szorgalmi pontokat kapnak, ezért aztán motiváltságuk a részvételben és érdeklődésük, elvárásaik is vegyesnek bizonyulnak. Az egyik tanuló megjegyzi, hogy idén ez az első CLF előadás, ami felkeltette az érdeklődését, mivel a Bitcoin-os témák általában érdeklik, de valószínűnek tart ja, hogy nem egészen arról lesz szó, amire számít.
Este 7 órakor végül beengedik a szervezők zsibongó tömeget az előadóba, amely végül a meghirdetett VII. helyett a nagyszámú jelenlévők miatt a jóval nagyobb tömeg befogadására alkalmas V-VI. egybenyitott előadó terem lesz. Percekig tart mire mindenki bejut és helyet talál magának a körülbelül 150 fő befogadására képes teremben, amelyben még pótszékekre is szükség van, hogy minden jelenlévő leülhessen.
Ahogy az esemény beharangozójában is olvasható, Csabai István fizikus, kutatásai során a nagy mennyiségi empirikus adatok feldolgozására fejleszt hatékony módszereket, hogy azokkal komplex jelenségeket próbáljon megérteni. Az előadás maga is főleg arról szól hogyan lehet azokat az információkat rendszerezni és feldolgozni, amelyek a számítástechnika fejlődésének következtében a különböző tudományterületeken az utóbbi időben hozzáférhetővé váltak. Ez az exponenciálisan növekvő adatmennyiség sok tudományágra jellemző. Csabai példát hoz a fizika, a csillagászat, a biológia, de még a társadalomtudományi területekről is arra, hogy milyen kihívások elé néznek a modern kor tudósai, milyen számítástudományi módszerek és algoritmusok szükségesek, a ma és a közeljövő kutatásai során. Ezeket az új elvárásokat az elmúlt mindössze alig 2 évtized alatt végbement számítástechnikai fejlődés vonja maga után, amely által az emberi érzékszervek olyan kiterjesztéseket, más néven protéziseket kaptak, amelyek segítségével olyan területeket képesek vizsgálni, amelyre korábban nem volt lehetőségük.
Amíg néhányan a hallgatóságból megvacsoráznak, mások rendületlen figyelemmel hallgatják, ahogy Csabai a saját kutatásait hozza fel példának arra, hogy bemutassa milyen hasonlóságok lehetnek például a világegyetem feltérképezése és az emberi genom vizsgálata között. De az előadás folyamán ezeknek a kutatásainak a hasonlóságát is kifejti az olyan internetes szociális hálók vizsgálatához, amilyen a Twitter is, és amelynek nyíltan hozzáférhető adataiból szociológiai megfigyeléseket végeztek algoritmusok segítségével. Az előadás záró témája az utóbbi időben nagy publicitást kapott bitcoin, peer to peer digitális fizetőeszköz árfolyam mozgásainak előre jósolhatóságának lehetősége, amely Csabai és csapata jelenlegi kutatásainak témája.
Az előadás végén mindössze egyetlen fél-komolyan feltett kérdés hangzik el, a mesterséges intelligencia megjelenésével kapcsolatban. Amelyre Csabai nem ad komoly választ. Kifelé menet a hallgató, aki korábban kifejtette, hogy ez az első CLF rendezvény, amit várt elárulja, hogy mindent összevetve neki tetszett a esemény, jól felépítettnek találta, és nem bánta meg, hogy eljött, még egy picit rövidnek is találta az eltelt közel másfél órát.
